2015. március 15., vasárnap

A büszkeség napja és Kossuth bankó


A Szabadságharc üzenete a Kossuth bankó is, melynek nemesfém és erkölcsi fedezete ma is utat mutathat.  

 

A Szabadságharcnak számtalan üzenete van, számomra a büszkeség napját jelenti, csodálom a résztvevők bátorságát, mertek nagyot vállalni pedig tudták mivel néznek szembe, két nagyhatalommal és a mögöttük álló pénzügyi hitelezési rendszerrel. Azzal a rendszerrel, ami már korábban is eldöntötte a mi kicsiny világunk sorsát – amikor a Vatikánt és Portát is ellátta a háborúhoz szükséges pénz mennyiséggel - tehát tudták mivel állnak szemben, mégis megpróbálták a lehetetlent és bizony sikerült, a siker neve az „ércfedezetű” Kossuth bankó.  A közösség hozta létre, nemesfém és erkölcsi fedezete őket igazolta. Igazolta, hogy lehetne másképpen vezérelni a működést (ha akarnánk), komoly üzenet ez, mert ma is éppen ennek a bankrendszernek a hálójába gabalyodva élünk.    

Már a Szabadságharcot is az adósság rendszer buktatta meg, a magyarság sorsra előre mutatta a jövőt, azt hogy a bankrendszer néhányak uralmát jelenti a többség felett. 
                                                 
Miért kellett letenni a fegyvert?
Álljanak itt egy megbízható ember szavai:
Darvas-Kozma József beszéde a csíkszeredai Gál Sándor szobornál 2012 március 15-én (részlet)
Amikor 1948-ban a szabadságharc Magyarországon diadalt aratott és a felelős minisztérium létrejött, akkor Salamon Rothschild a német banknak az elnöke, de ugyanakkor a bécsi bankké is, övék volt Nápoly, Párizs, a londoni bank. Az osztrákok annyi pénzt vettek fel hogy azt mondották ha Magyarország kiválik akkor az osztrákok nem tudják megfizetni, és ezért a magyar forradalmat le kell verni. A pénz mozgatta, a farok a kutyát, az osztrákokat a magyarok ellen, a testvér itt élő népeket föllázították a magyarok ellen, az oroszok akik kölcsönt vettek fel szintén ettől a bankháztól, őket is mozgósították, a magyar forradalmat le kell verni. Nem maradt esély! A pénz világában fönnállni szabadsággal, békességgel, igazságossággal, nem lehet.
Videó: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?&cat=0&pid=20508#top_display_media

Tények- pénzügyi helyzet, mi történt 1848-ban?
Az 1825-ös országgyűlés nem hajlott meg a Habsburgok mögött megbúvó pénzügyi oligarchiának.
Széchenyi és Kossuth személye hozta az első kavicsokat a rendszer őrlőkerekei közé. A harács új neve: a kamat, a magyar gazdaságot fojtogatta legkegyetlenebbül. Nem voltak hajlandóak az Osztrák Nemzeti Bank által kölcsönzött pénzt felvenni kamatra, hanem saját magyar pénzt szerettek volna nyomtatni, Kossuth bankónak nemesfém és erkölcsi fedezete is volt.   

„A gyűjtési akció eredményeként Kossuth Lajos, mint pénzügyminiszter, szerződést kötött a Pesti Kereskedelmi Bankkal, melynek értelmében a kormány kötelezte magát, hogy aranyban és ezüstben 5 millió forintot tesz le. A bank pedig fedezet ellenében 12 6/2 millió forintot bocsát ki bankjegyekben. Így jött létre a híres Kossuth bankó.”
Forrás: Elek Attila, és a Független SZABAD EURÓPA


Források:
http://jovonkamultunkbankeresendo.blogspot.hu/2013/10/emlekezzunk-az-aradi-vertanukra-17-nev.html
http://jovonkamultunkbankeresendo.blogspot.hu/2013/11/ember-es-adossag-erthetoen.html