Megiddó (məgĬd'ō), (arabul المجیدو, ógörögül: Μεγιδδώ/Μαγεδδών, latinul Mageddo, akkádul MAGIDDU,
MAGGADU, MAGIDDA és MAKIDA, egyiptomiul Maketi, Mektej, Makitu vagy Makedo)
város, az ősi Palesztinában,
a Kishon
folyó déli részén az Esdraelon síkságon. Lakott volt már a Kr.e. 7. évezredben is, nagyjából Kr.e. 450-ig, stratégiai helyzete annak köszönhető, hogy itt haladt át az a
kereskedelmi és hadi út, amely összekötötte Mezopotámiát
Egyiptommal.
A helyén ma Tell el-Muteszellim áll, a Jezreel-völgyben, Názárettől
15 km-re. A város már a korai és a középső bronzkorban is jelentős,
erődített település volt.
Feltárás 1996: templom (amelynek építésekor feltételezhetően
hatalmas mennyiségű földet kellett megmozgatni), majd a kora-bronzkori Közel-Kelet valaha talált legnagyobb és legösszetettebb
épületkomplexuma. A Tel Megiddo domb északi lejtőjén a templom, nyugati
lejtőjén az egykori város és a munkások szálláshelye. A komplexum homlokzati és
oldalsó falai egész jó állapotban megmaradtak, míg a falak által határolt
területen jól megmunkált bazaltköveket és kevésbé jó minőségű mészkődarabokat
találtak. Épített vízgyűjtő medence.
Erős központosított hatalom, városépítés, hatalmas bazaltból
faragott kőtömbök ideszállítása. Cseréptöredékek és más maradványok radiokarbon
vizsgálata kiderítette, hogy a templom
épületét Kr.e. 3000 körül építhették.
A Jezreel völgyben is gazdag települések nyomait tárták fel, amelyek szoros
kapcsolatban állhattak az itt élőkkel, illetve a völgy is a megiddói uralkodó
fennhatósága alá tartozhatott.
A magnetométeres vizsgálatok a föld mélyén eddig ismeretlen
és feltáratlan emberi település lenyűgöző méretű nyomait mutatták ki.
Feltárás 1995: Hazor-ban hasonló város, ugyanúgy meg volt
erősítve, és ugyanolyan hármas kapu mint amit Megiddóban találtak. (salamoni
hármas kapuként említik).
E három kultúra szorosan kapcsolódik egymáshoz? Gezer,
Megiddo, és Hazor?
Városok: Arad, Ashdod, Ashkelon, Beer-Seba, Ekron (Tel
Miqne), Gát (Tel as-Safi), Gáza, Hazor, Megiddo, Taanákot, Tel Dan, és Tel
Rehov.
Megiddo volt az a hely, ahová egy pápa a szentföldi helyek
közül elsőként látogatott: 1964-ben VI. Pál itt találkozott Izrael elnökével.
Megiddóban tárták fel a Szentföld első keresztény templomát.
Részletesen a képek alatt.
Megiddó:
 |
| Megiddó leletek az Izrael múzemban |
Hazor:
Hármas kapu?
Két szempontból is jelentős hely:
Kiásták a
Közel-Kelet talán egyik legrégibb városát. Megiddo kora bronzkori templomát
már egy évtizeddel ezelőtt felfedezték, ám a most folytatott ásatásokon derült
csak ki, hogy itt állhatott a Közel-Kelet legrégibb és legnagyobb emberi
települése is.
A kutatók már a kora-bronzkori templom 1996-os
megtalálásakor is egy kiemelten fontos és szokatlanul összetett épület
meglétére gyanakodtak. A legutóbb folytatott ásatásokon aztán kiderült, hogy a
templom a korábban gondoltnál jóval korábban épült, és a vártnál is nagyobb
volt.
A Biblia szerint itt fog sor kerülni a végső csatára, az
Armageddonra is, amikor a "fenevad" erői összecsapnak Isten hadaival,
melyet Mihály arkangyal vezet. A hat évezreden keresztül lakott település az
ókor egyik legfontosabb kereskedelmi és közlekedési csomópontján feküdt, ennek
köszönhetően többször vívtak mellette döntő és pusztító ütközeteket, és itt
zajlott le a világtörténelem első feljegyzett csatája is az egyiptomiak és a
hettiták között. A város első régészeti feltárása 1930-ban kezdődött meg. Végül
pedig egy modern különlegesség: Megiddo volt az a hely, ahová egy pápa a
szentföldi helyek közül elsőként látogatott: 1964-ben VI. Pál itt találkozott
Izrael elnökével. A hely 2005-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Az ásatásokat a Tel Aviv-i Egyetem régészeti tanszékének munkatársai, David Ussishkin és Yisrael Finkelstein vezették. A feltárás során kiderült, hogy a kora-bronzkori komplexum homlokzati és oldalsó falai egész jó állapotban megmaradtak, míg a falak által határolt területen jól megmunkált bazaltköveket és kevésbé jó minőségű mészkődarabokat találtak. A régészek a leletek alapján abban még nem biztosak, hogy a bazaltkövek szolgáltak-e oltárul, a helyszínen azonban állatáldozatok maradványait is megtalálták: a templom területén több ezer állatcsont került elő. A csontok legtöbbje a templom építésének idejére már háziasított állatoktól, birkától és marhától származik.
Az ásatásokat a Tel Aviv-i Egyetem régészeti tanszékének munkatársai, David Ussishkin és Yisrael Finkelstein vezették. A feltárás során kiderült, hogy a kora-bronzkori komplexum homlokzati és oldalsó falai egész jó állapotban megmaradtak, míg a falak által határolt területen jól megmunkált bazaltköveket és kevésbé jó minőségű mészkődarabokat találtak. A régészek a leletek alapján abban még nem biztosak, hogy a bazaltkövek szolgáltak-e oltárul, a helyszínen azonban állatáldozatok maradványait is megtalálták: a templom területén több ezer állatcsont került elő. A csontok legtöbbje a templom építésének idejére már háziasított állatoktól, birkától és marhától származik.
A kutatók pont a
csontok mennyisége és az épület mérete miatt jutottak arra a következtetésre,
hogy ez egy templom lehetett, míg a cseréptöredékek és más maradványok
radiokarbon vizsgálata kiderítette, hogy az épületet i.e. 3000 körül
építhették. A közel-keleti kultúrák csak ekkor tették az első lépéseket az
urbanizációs folyamatban, és ekkor alakultak ki a nagy központok, illetve az
azokat övező, kisebb települések.
Megiddo közelében, Tel Rehov és Beit Yareah mellett az elmúlt években már találtak hasonló hatalmas épületeket, ám azok a most megtalált komplexumnál jóval kisebbek és fiatalabbak. Ez arra utal, hogy a most feltárt lehet a kora-bronzkori Közel-Kelet valaha talált legnagyobb és legösszetettebb épületkomplexuma.
Megiddo közelében, Tel Rehov és Beit Yareah mellett az elmúlt években már találtak hasonló hatalmas épületeket, ám azok a most megtalált komplexumnál jóval kisebbek és fiatalabbak. Ez arra utal, hogy a most feltárt lehet a kora-bronzkori Közel-Kelet valaha talált legnagyobb és legösszetettebb épületkomplexuma.
Kedvező klímájú központi hatalom
A templom a Tel Megiddo domb északi lejtőjén épült fel, és ehhez Finkelstein szerint hatalmas mennyiségű földet kellett megmozgatni. Egy ekkora struktúra létrehozásához különösen erős központosított hatalomra volt szükség, hogy az összefogja a különösen sok munkás, mérnök, építész, kőműves és iparos munkáját, illetve előteremtse az ezek ellátásához szükséges táplálékot és az építkezéshez szükséges nyersanyagokat. Szintén külön szervezést igényelhetett a hatalmas bazaltból faragott kőtömbök ideszállítása is.
A domb nyugati lejtőjén talált cseréptöredékek arra utalhatnak, hogy ott állhatott a munkások központi szálláshelye, illetve ott lehetett az egykori város is. A magnetométeres vizsgálatok a föld mélyén eddig ismeretlen és feltáratlan emberi település nyomait mutatták ki, amely még mindig a régészekre vár. Annak méretei azonban már az előzetes vizsgálatok során lenyűgözték a szakembereket.
A templom létesítésének dátumát egy közeli helyszín régészeti vizsgálatával állapították meg. A szakemberek korábban a Jezreel völgyben is páratlanul gazdag települések nyomait tárták fel, amelyek szoros kapcsolatban állhattak az itt élőkkel, illetve a völgy is a megiddói uralkodó fennhatósága alá tartozhatott. Az völgyben az i.e. 4. évezred végének klimatikus viszonyai kiváló mezőgazdasági körülményeket tettek lehetővé, ez pedig a térségbe vonzhatta az embereket, akik Tel Megiddo mellett telepedtek le.
A templom a Tel Megiddo domb északi lejtőjén épült fel, és ehhez Finkelstein szerint hatalmas mennyiségű földet kellett megmozgatni. Egy ekkora struktúra létrehozásához különösen erős központosított hatalomra volt szükség, hogy az összefogja a különösen sok munkás, mérnök, építész, kőműves és iparos munkáját, illetve előteremtse az ezek ellátásához szükséges táplálékot és az építkezéshez szükséges nyersanyagokat. Szintén külön szervezést igényelhetett a hatalmas bazaltból faragott kőtömbök ideszállítása is.
A domb nyugati lejtőjén talált cseréptöredékek arra utalhatnak, hogy ott állhatott a munkások központi szálláshelye, illetve ott lehetett az egykori város is. A magnetométeres vizsgálatok a föld mélyén eddig ismeretlen és feltáratlan emberi település nyomait mutatták ki, amely még mindig a régészekre vár. Annak méretei azonban már az előzetes vizsgálatok során lenyűgözték a szakembereket.
A templom létesítésének dátumát egy közeli helyszín régészeti vizsgálatával állapították meg. A szakemberek korábban a Jezreel völgyben is páratlanul gazdag települések nyomait tárták fel, amelyek szoros kapcsolatban állhattak az itt élőkkel, illetve a völgy is a megiddói uralkodó fennhatósága alá tartozhatott. Az völgyben az i.e. 4. évezred végének klimatikus viszonyai kiváló mezőgazdasági körülményeket tettek lehetővé, ez pedig a térségbe vonzhatta az embereket, akik Tel Megiddo mellett telepedtek le.
1995 – ben Jigáél Jadin professzor Hazor – ban ásatásokat
folytatott és egy hasonló várost talált ugyan úgy meg volt erősítve, és
ugyanolyan salamoni hármas kaput talált mint amit Megiddóban találtak.
Megtalálták a Szentföld első
keresztény templomát
2005-ben Yotam Tepper izraeli régész valószínűleg a legősibb
Szentföldi keresztény templom együttest fedezte fel a megiddói börtön területén
feltárt 3. századi ház alapjaiban, azaz évtizedekkel a konstantini egyházreform
előtt épülhetett, amikor még tartott a keresztényüldözés.
Nagyon jó állapotban maradt fenn a templom pompás 54
négyzetméteres mozaikpadlója, a görög nyelvű felirat szerint egy Ectapus nevű
asszony "ajándékozta az asztalt Jézus Krisztus Istennek". Vagy: az
istenszerető Akeptusz ajánlotta fel emlékként az oltárt Jézus Krisztusnak, az
Istennek. A mozaik közepén egy érem alakú, halakat ábrázoló díszítmény látható,
valamint geometrikus figurák. A mozaik nagyon jó állapotban maradt fenn. További
felirat a templomból: egy tiszt, Gaianus a saját pénzével járult hozzá a mozaik
elkészítéséhez.
Az ókeresztények szimbólumának számító halat a
helyszínen talált görög feliratokat tartalmazó kerámiadarabokon is megtalálták.
A helyszínen egy ősi asztal maradványai is előkerültek, melynek felirataiból
arra következtetnek a régészek, hogy ez lehetett az a kor, amikor a
keresztények oltárokat kezdtek használni a templomokban.
A templom helye is figyelemre méltó, ugyanis nem messze
innen található a végítélet nagy ütközetét elhozó Armageddon mezeje. A
szakértők szerint talán ezzel is indokolható a térség fokozott korai
vallásossága, és az, hogy az egyik első püspökség is itt jött létre.
Arra is gondoltak, hogy a börtönt fogják távolabb helyezni a teljes feltárás érdekében.
Arra is gondoltak, hogy a börtönt fogják távolabb helyezni a teljes feltárás érdekében.
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése