Jövőnk a múltunkban keresendő: Agyagtáblák Glozelben

Glozel

1924-ben egy francia faluban, Glozelben egyéb leletek mellett olyan írásjeleket találtak kerámialapokon, csontokon, köveken, amelyek nagymértékben hasonlítanak az ősi magyar írás betűihez. Erre 2003-ban és 2005 –ben is felhívtam a figyelmet, mindkét alkalommal közölve a 111 glozeli jelet. (in: Friedrich Klára- Szakács Gábor: Kárpát- medencei birtoklevelünk a rovásírás-2003, 81. p. és Friedrich Klára – Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták-2005, 48. p., angolul : Mystery of Tatárlaka: www.magtudin.org)

A hivatalos álláspont szerint a glozeli jelek kora: 1800-2300 év.

http://www.glozel.net

A jelek összehasonlító táblázatai lent.

A táblázatok áttekintése után joggal feltételezhetjük, hogy a Kárpát-medencében, a bosnyák piramisok területén és Glozelben egyazon műveltség képviselői tevékenykedtek és hagyták ránk írásjeleiket. Figyelemre méltó, hogy a történelmi Magyarország (1920 előtt) területe az, ahol ezek a jelek mind a mai napig használatosak.

Budapest, 2007, december Friedrich Klára, rovásírás kutató és oktató

XY ? :)

A monogenezis bizonyítéka

A megfejtők szemmel láthatóan nem tudtak mit kezdeni a tatárlakai jelek sokirányú kapcsolataival. Úgy gondolták, hogy választaniuk kell: vagy a sumér írás alapján fejtik meg a táblákat, vagy a székely rovásírás segítségével.

Záhonyi András is megkérdezi a táblák jeleiről szólván: „Rovásjeleink mellett miként bukkanhat fel ... az O mint moabi vagy szidoni (föníciai) rovásjel, esetleg mint a Nap egyiptomi képjele?”

Arról árulkodik ez a jellegzetes, másoknál is felmerülő kérdés, hogy a szerzők az egyes írásokat csak egymástól független rendszerekként tudják elképzelni.

Ez aztán megakadályozza őket az antik jellegű írásemlékek helyes értékelésében.

A táblákon nyilvánvalóan nem sumér, székely, moabi és szidóni jeleket látunk, hanem csak ezek előképét, vagy rokonát. A táblákon nem több írásból összeszedett jelek kavalkádja látható, hanem egyetlen kőkori írás szervesen összetartozó jelei. Amiből az következik, hogy volt egy kőkori írás, amelyik hatott a később kialakuló antik írásrendszerekre.

Ha a tatárlakai táblákat az írások monogenezisének bizonyítékaként tárgyaljuk, akkor nincs min fennakadnunk, mert helyes úton járunk.

http://www.szekely-rovasiras.hupont.hu/67/a-tatarlakai-tablak

Glozeli kő
„A glozeli kövek becsült kora 15 ezer év, amivel nem tud mit kezdeni a világ tudománya, hiszen a mai ismeretek szerint abban az időszakban még nem létezett írás.
De máris 15000 éves Magyarságnál tartunk, ha a glozeli köveket tekintjük induló pontnak, melyek kora 15000 év! Amivel nem tud mit kezdeni a világ tudományos köre, mert azt nem szeretnék elismerni, hogy a Magyaroké az első írástudás, hiszen abban az időben még nem létezett írás! Ezért csak egy kis múzeumban porosodik az egyébként érdekes lelet.”
Vannak még hasonló leletek a Franciaországi Glozelből, igyekezni fogunk a neten fellelhető képeket is itt elhelyezni és megfejteni.
A szarvasos kő 15ezer éves lelet, a pirossal jelölt részt jól kivehető magyar rovás betűi a szarvas agancsától a nyakáig biztonsággal tudjuk olvasni.

A megoldás: HAJTVA ŰZIK A SZARVAST. Lehetséges, hogy egy társasjáték figurája volt.

Miért Franciaországból került elő? Mit kerestek ott magyar népek? Ezekre a későbbiekben válaszolunk. Elöljáróban a galliai leletekről az első lelet a bevezetőjénél olvashatnak.

Ha sikerül teljes képet kapnunk a lelet felső sorában kezdődő írásról, megtudjuk a teljes olvasatot, akkor ezt az oldalt módosítani fogom.”

( A lelet olvasatát én publikáltam először, mivel magyar nemzeti kincs, szabadon bemutatható "Kissúrék rovásírás megfejtései" címmel. 2011.).

http://www.rovasoldal.eoldal.hu/cikkek/17-glozeli-ko.html

15.000 éves rovás irás Glozeli lelet
„Ezért csak egy kis múzeumban porosodik az egyébként érdekes lelet.. A kavicson tökéletesen látszik a 15.000 évvel ezelőtti rovás írásunk, amelynek betűi, jelei ugyancsak megtalálhatók az alábbi honfoglalás kori kereszten!”
http://www.magyarhon.eu/index.php?option=com_content&task=view&id=218&Itemid=184
További fotók a hivatalos weboldalról:
http://www.glozel.net/ceramic_artifacts.html

Friedrich Klára

A KÁRPÁT-MEDENCE, A BOSNYÁK PIRAMISOK

ÉS GLOZEL JELRENDSZERÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Röviden a Kárpát-medencei jelrendszerről

1. Az ősi magyar rovásírás

Az ősi magyar rovásírás a Kárpát-medencében alakult ki. Eddig megtalált legrégebbi emlékei: a Bajóti Jankovich barlang pálcavégén talált jelek 15 – 20.000 éves bolygatatlan rétegből származnak. A Tatárlakai Korong jelei 7500-8200 évesek. Ezen írásnak további 6-7000 éves emlékei kerültek elő Torma Zsófia (1831-1899) régésznő ásatásain az erdélyi Tordos közelében. A rovásírás emlékei fennmaradtak a történelmi Magyarország területén (lásd az 1920 előtti térképeket) köveken, templomok falain, csont, fa, ezüst, aranytárgyakon, könyvekben.

A rovásírás emlékei bizonyítják a magyarság Kárpát-medencei eredetét ( lásd Friedrich Klára: Tatárlaka titka- angol nyelven is –Mystery of Tatárlaka, web: www.magtudin.org )

A rovásírás a magyarok között ma is használatos , a történelmi Magyarország területén legalább százezer ember használja a mindennapi életben. Szakács Gábor újságíró, rovásírás kutató pedig 10. éve szervez versenyeket az ifjúság 9-18 éves korosztálya számára, amelyre általában 700 fő jelentkezik évente. A 15-20.000 éves jelrendszer tehát ma is tökéletesen használható, annál is inkább, mert a magyar nyelv hangjait csak ezzel lehet tökéletesen lejegyezni, hiszen amikor a 10. században a magyaroknak át kellett térniük a latin betűs írásra, abban nyelvük 13 hangjára ( TY, GY, NY, SZ, ZS, CS, LY, J, K, Á, É, Ö, Ü) nem volt jel.

2. Tászok-tető-i megalítok jelei

A Tászok-tető a Kárpát-medencében, Erdélyben található. Az 1013 méter magas fennsíkon és környékén a leírások szerint több száz írásos kőtömb volt található. Átlagos méretük: 180x 140 centiméter volt. Mára ezekből csupán kettő látható épségben a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban (Erdély) és néhány összetörve a fennsíkon. A köveken lévő írások többségének kora a párhuzamok alapján 10.000 év körüli. (lásd: Friedrich Klára : Megalítok a Tászok –tetőn, in: Friedrich Klára-Szakács Gábor: Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig- 2007)

3. A Tordos – Vinca műveltség jelei

A tordosi műveltség első feltárója a már említett Torma Zsófia régésznő, 1875-től. Többezer újkőkori agyagkorongján már ekkor megjelenik a ma is használatos ősi magyar rovásírás jeleinek többsége. 1905-től a Nándorfehérvár (1920-tól Beográd, Serbia) melletti Vinca településen és környékén is gazdag újkőkori leletanyag került elő.

Kárpát-medencén kívüli jelrendszerek

Ezekből most csak kettőre térünk ki, noha több más európai és ázsiai jelrendszer mutat hasonlóságot az ősi magyar rovásírással.

1. A bosnyák piramisok jelei

A boszniai Visoko-ban, Szarajevotól 30 kilométerre kezdte meg ásatásait 2005-ben Semir Osmanagic piramiskutató. A Visocica hegy piramis alakjára Senad J. Hodovic múzeumigazgató hívta fel figyelmét. Ezen kívül még négy közeli, növényekkel benőtt dombról feltételezik, hogy piramist rejt magában. Ásatások főként a Nap és Hold piramisnak nevezett építmények területén folynak, s már az eddigi feltárások is bizonyították, hogy mesterséges, ember által készített alkotások. A Nap piramis mérete és kora meghaladja a Gizai-ét, amelyet Kheopsz fáraó építtetett 4600 évvel ezelőtt.

Szakács Gábor, aki 2006 júniusában járt először a helyszínen, azzal a felfedezéssel tért haza, hogy a Nap piramis alagútjában és a környékén lévő nagy köveken az ősi magyar rovásírásnak megfelelő jeleket talált, s ebből következően a Tordos –Vinca műveltség területe déli irányban kitolódik.

2007 júniusában a helyszínre látogató csoportunk több tagjával együtt erről jómagam is meggyőződtem.

További ismeretek szerezhetők a bosnyák piramisokról a www.piramidasunca.ba weblapon.

2. Glozel

1924-ben egy francia faluban, Glozelben egyéb leletek mellett olyan írásjeleket találtak kerámialapokon, csontokon, köveken, amelyek nagy mértékben hasonlítanak az ősi magyar írás betűihez. Erre 2003-ban és 2005 –ben is felhívtam a figyelmet, mindkét alkalommal közölve a 111 glozeli jelet. (in: Friedrich Klára- Szakács Gábor: Kárpát- medencei birtoklevelünk a rovásírás-2003, 81. p. és Friedrich Klára – Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták-2005, 48. p., angolul : Mystery of Tatárlaka: www.magtudin.org)

A hivatalos álláspont szerint a glozeli jelek kora: 1800-2300 év.

http://www.glozel.net

A jelek összehasonlító táblázatai