2016. október 25., kedd

A Jazidik - a múlt kövültei, minden ma létező vallásban megtalálhatóak a nyomaik.



Jazidik, jeziditák, jezídik, jezidek vagy yezidek

A cím igaz! Nem találni ma olyan vallást amiben ne hagyták volna ott hitviláguk egy lenyomatát. Figyelem! A jelenleg a legősibbnek ismert vallásokról van szó!

Nem csak a folyóvízzel kapcsolatos rituális szertartásaik miatt nevezhető vallásuk hasonlónak a madai-okhoz és mandanokhoz (mandeusokhoz), hitviláguk alapelemei is sokban hasonlítanak. Az Istenből kiáradó hét lélek képzete ugyanaz, és ezt nem lehet konkrétan a világon született első hét lelkeknek nevezni, mert a mi fogalmainkkal, sokkal inkább jelentenek angyalokat vagy még inkább fénylényeket. 


 Melek tausi - A Pávaangyal

Ma a világ két legnagyobb kívülálló vallási csoportjait jelenti, hisz a nagy világvallások leginkább csak üldözni képesek őket. Pedig vallásuk eredete mindnél jóval régebbre nyúlik vissza, egy kövület a legkorábbi időszakból, sokan megállapítottuk már hogy legközelebb ők lehetnek az aranykor vallási meggyőződéseihez. 

A 20. század kezdetéig fennmaradtak a mi korunk pedig eltörli őket a föld színéről, ahelyett hogy megpróbálnánk tanulni tőlük. Mert sokkal több van a tarsolyukban mint az egyszerű halandó gondolná, számukra nincs pokol és nincs mennyország sem, addig jár a lélek tanulni a földre amíg teljesen meg nem tisztul, ha pedig ezt elérték lelkük egyesül Isten lelkével, ehhez a hét lélek (a Hetek) segítsége vezethet el. Jelenleg nem létezik olyan vallás aminek alapjaiban ne találnánk meg hitviláguk darabkáit. 

A jazidik elsősorban sajnos az üldöztetés miatt szájhagyomány útján örökítik tovább hagyományaikat, közösségeikben kizárólag beleszületéssel lehet bekerülni, mert a vallás nem felvehető. Nem sátánisták és nincs közük a zoroasztrizmushoz, ez utóbbi is csak örökölt tőlük, mint minden más vallás. Különállásuk miatt rendkívül elzárkózóak mint a mandeusok, senki sem láthatja őket vallásuk gyakorlása közben. 

A kereszténységre a mandeusok talán nagyobb hatást gyakorolhattak, de mint írtam a két vallás sokban hasonló. Számunkra külön érdekesség hogy a szkíták hitvilága megdöbbentő hasonlóságot mutat mindkét vallással, ha pedig ők eltűntek nekünk már nem lesz mit kutatni.


"Eredetmítoszuk teljesen egyedi: hitük szerint a Jaszdannak nevezett Isten először Melek Tauszt, a Pávaangyalt teremtette meg saját fényéből, saját képére, méghozzá úgy, hogy senki előtt ne hajtson fejet. Ezután teremtett további hat arkangyalt, akik Tausz beosztottjai lettek, majd immár nem fényből, hanem porból az első embereket: Ádámot és Évát. Ezután megparancsolta Melek Tausznak, hogy hajtson fejet az ember előtt, de az arkangyal megtagadta a parancsot. Isten ezért nem hogy nem büntette meg, de őt nevezte ki földi helytartójává. Éppen ezért a jazidik nem a mindent megbocsátó Istenhez imádkoznak, hanem Melek Tauszhoz, akinek az emberhez hasonlóan választania kell a jó és a rossz között. A Pávaangyalt a muzulmánok Luciferrel azonosítják, emiatt sátánimádónak tartják és üldözik a jazidiket. Más álláspontok szerint üldöztetésük oka a közösség nevének félreértése, ezt ugyanis a szunnita szélsőségesek a 7. században élt I. Jazíd ibn Muávija kalifa nevéből vezetik le, márpedig őt kicsapongó, iszákos életmódja miatt elítéli az utókor. Igazából a jazidi név egy perzsa szóból ered, és egyszerűen annyit tesz, hogy „Isten követői”."
Forrás

Többet nem másolok ki a wikipédiából mert ebben is van hiba, a többiben nagyon sok.
Minimum 4000 éves vallásról beszélünk, így az hogy: "Hitükre nagyon erősen hatott a korai iszlám egyik misztikus szektája a szúfizmus" pont fordítva igaz, mivel ők voltak korábban az ő hitrendszerük hatott a  erősen a szúfizmusra.
Valamint az hogy "Legközelebbi rokon vallásainak a síita iszlám alapelveit elfogadó alevizmust és jarszanizmust tekintik" szintén nem igaz, iszlám környezetben élnek így természetesen hatott rájuk, de közelebb érzik magukat a kereszténységhez mint az előzőhöz.

Eredetmítoszuk ugyan egyedi, de komoly párhuzamokat lehet vonni a mandeusokkal, ha rokon vallásokat keresünk akkor ott kell nézelődni. Itt megtekinthető a mandeusok hitvilága és ha valakit érdekel szívesen kibontom a párhuzamokat:
http://jovonkamultunkbankeresendo.blogspot.hu/2013/04/mandeusok-egy-vallasfelekezet-amely.html 
Csak egy példa: a mandeusok is csak Ádámtól származtatják magukat, de ők a lelket fényből eredőnek tartják, így lehetett ez a jazidiknál is korábban, ezért keverik őket sokan a napimádó zoroasztriánusokkal.

2015. október 13., kedd

A jelenlegi világhatalom teljes működésképtelensége a szíriai háborúban csúcsosodott ki.

Keresetlen szavak egy interjúhoz, egy olyan ember szavaihoz aki tényleg a szívhez szól...

Imáidban kérlek Őket is említsd meg, hátha Isten lenyúl értük és értünk... mert úgy tűnik már csak Ő maradt nekünk kisembereknek...

Szíria címere
http://orientalista.hu/isten-ovja-sziriat-isten-ovja-magyarorszagot/


Szívhez szóló szavak, és valószínűleg igazabbak mint bármi amit máshol olvashatunk... a térség egyik legősibb kultúrája, ahol nyolc vallás és sok etnikum harmonikus együttélése valósulhatott meg és működött évszázadokon keresztül… nagyon kevés helyről hallottam megemlíteni hogy ez a diktatúra bizony működött, hiszen egészen a háború kirobbantásáig békében éltek a vallások és etnikumok egymással, a muszlimok nem bántották a keresztényeket, mint ahogy mást sem, egy gazdag és jól prosperáló államot tudtak kialakítani… ez az egész „menekültesdi” arról szól hogyan kell egy vallást démonizálni, a háború meg arról hogy a nyugat jelenlegi urai döglődnek, és igyekeznek magukkal rántani mindent… nekünk azt akarják bizonyítani hogy Európa vallási és humánus szempontból is halott, a szíreknek meg azt hogy csak azért is tönkreteszik őket, mert megtehetik… elvehetik jövőjüket és múltjukat egyaránt… számomra semmi sem bizonyította jobban a jelenlegi teljes világhatalom működésének képtelenségét mint ez az irányított háború, mely kizárólag kegyetlenséget mutat a kisemberrel szemben… teljesen hülyének néznek miket és mi csak állunk és nézünk ledöbbenten… mi maradt nekünk a hiten és az imán kívül? és miért hagyjuk hogy így legyen?

Régóta követem a szírek sorsát, elkeseredettségem már nem fokozható...         

Kép:

"Coat of arms of Syria" by Tonyjeff



2015. június 30., kedd

Az első keresztény király

A mai napig parázs vita folyik arról, hogy mely országban volt államvallás először a kereszténység. Az ókori keleti iratok tanúsága szerint Edessza ura, V. Abgár király volt az első olyan uralkodó, aki megkeresztelkedett és egy rövid időre államvallássá tette Jézus hitét.
A régi hagyomány szerint a várost, a régi Urhajt Nimród király alapította. A történeti források igazolták a mende-mondát, mert a városban tényleg egy ősi mezopotámiai nép, a hurri telepedett meg, majd utódaik alatt a város tovább gyarapodott. A Kr. e. 1. században a pártusok engedélyezték az abgaridák számára az önálló királyság létrehozását, akik szír származásúak voltak. Nem zárható ki, hogy a pártus királyi családdal álltak rokoni kapcsolatban. V. Abgár király akkor került kapcsolatba a keresztény tanokkal, amikor súlyosan megsebesült egy keleti háborúban és már járni is alig bírt. Akkor értesült Jézus csodáiról és – a krónikák szerint – annyira megragadta képzeletét a Megváltóról szóló hír, hogy azonnal levelet írt neki és meghívta városába.
 
 
V. Abgár király

Abgár levele

Az edesszai király levelét a 4. századi keresztény történetíró Euszebiusz örökítette meg, onnan vehette át Horenei Mózes. Eszerint Abgár értesült arról, hogy az Isten fia, Jézus ellen Jeruzsálemben zúgolódnak a zsidók, ezért felajánlotta a Megváltónak, hogy költözzön hozzá, mert ő megvédi életét. A király levelét állítólag Fülöp és András apostolok adták át Jézusnak, aki Tamást kérte meg, hogy válaszoljon rá.
 
A filológusok kései hamisítványnak tekintik a levelet, szerintük nem íródhatott a 2. századnál korábban, arról viszont elfeledkeztek, hogy a levél nem eredetiben, hanem másolások útján maradt fenn és úgy került bele a fent említett krónikákba.

Jézus válasza

Jézus válaszolt a király levelére, ennek másolata is bekerült Euszebiusz munkájába. Állítólag ő arról értesítette a királyt, hogy elküldi hozzá Tádét, hetven tanítványának egyikét, hogy gyógyítsa őt meg. A hagyomány szerint egy kendőt is küldött neki, amelyen Jézus arcképe volt látható. Ezt a korabeli feljegyzések mandülionnak nevezték, amely nem emberkéz általi festményt jelentett. Van olyan elképzelés, miszerint a torinói leplet kapta meg Edessza ura.
 
Agbár király – a leveleinek tanúsága szerint – meg akarta bosszulni Jézus keresztre feszítését és hadjáratot készített elő a zsidók ellen, de a térségben uralkodó rómaiak végül ezt megakadályozták. Sajnos a keresztény hit nem bizonyult tartósnak az 1. század közepétől. A király halála után Kr. u. 50 körül belháború vette kezdetét és örökösei nem támogatták az új vallást, ezért Jézus tanai csak a 2. századtól vertek ismét gyökeret a városban és környékén. 

Tádé sikere

Tádé valóban elment Edesszába és nemcsak az uralkodót gyógyította meg, hanem az összes, hozzáforduló szenvedő kínján enyhített. A városlakók közül hálából sokan áttértek az új hitre, így az 1. század közepén nem Rómában és Antiokhiában, hanem Edesszában alakulhatott ki a kereszténység valódi központja. Nem kizárt, hogy a sikeres misszió miatt társai Tádét választották meg a kelet egyik vezetőjének, akinek kultusza töretlen a keleti egyházakban.
 
Forrás:
Kép:

2015. június 17., szerda

Nagyapám és 1956

Először láttam erről hivatalos dokumentumot, kissé megremegtem, itt van feketén fehéren ahogy egy embert ellehetetlenítettek, csak azért mert segített kenyérhez jutni az akkor már napok óta éhező budapestieknek. A csavargyárban volt munkavezető, mellettük a kenyérgyárból minden hajnalban elvitték az oroszok az összes kenyeret, amikor a pékek fellázadtak a km-es sorokban álló emberek miatt és nem adták a kenyeret, melléjük álltak a csavargyári dolgozók is... hát ezért kapta a büntetést, sosem beszélt róla hogy csak engedte vagy ösztönözte is embereit, talán minket akart kímélni ezzel, hiszen még bőven a szocializmust írtuk amikor meghalt, de olyan jó lenne többet tudni róla...
 



Még két bejegyzést találtam a Hungaricana közgyűjteményben, a dédapám és a nagyapám bátyja lett elítélve, a büntetőper jogcíme: 13.4
Mindenütt szavakkal van a jogcím jelölve, csak itt találtam ilyen furcsa jelzetet, csak a dátumból tudunk kiindulni, 1947, ez csak egy dolog lehet a háború utáni kitelepítéskor nagyapám valahogy visszahozta a szüleit és a bátyját, illetve anyukám szerint leszedte a vonatról őket, talán az ő jogállásukat egy büntetőperrel rendezték, tehát ezáltal maradhattak itthon?
Egy dolog viszont nagyon elszomorít, arról hogy később rehabilitálták volna nagyapámat, semmit sem találtam, valószínű ez nem történt meg, de akkor az összes kenyérgyári és csavargyári dolgozót sem rehabilitálták... ez pedig szomorú, még akkor is ha ők nem tudták megélni a rendszerváltást. Na ez is arra mutat hogy nem volt itt valódi rendszerváltás, ha lett volna ezeknek az embereknek a visszaadták volna a becsületét!
Mazsolázzatok a Hungaricana-ban, ha már egyszer nekünk készítettek az adatbázist.


Ha esetleg valakinek lennének infói akár a kenyérgyárban történtekről, akár dédapám furcsa büntetőper jelzetéről kérem jelentkezzen. 
Köszönöm!

Pintér Zsófia
Budapest
2015.05.25.

2015. május 5., kedd

Mayam bio, finomítatlan Sheavaj termék tesztelése és a hogyan kezdtem el.

Nagy örömömre beválasztottak az Elemental terméktesztelő bloggerének… :)
Tarts velem sorozatomban, melyben igyekszem a tesztelt termék pozitív és negatív tulajdonságait is bemutatni. Korábbi bejegyzés: http://fogyastermeszetesen.blogspot.hu/2015/04/mayam-markaju-bio-finomitatlan-sheavaj.html

Update/Frissítés: 2015. április 28. kedd

Már tegnap este akartam fel akartam tenni ezt a bejegyzést, de vacsora után bealudtam, nem is csoda, a vasárnapi egész napos kerti munka megtette hatását… sajnos a kezemen is, mert én nem tudok nejlon kesztyűt hordani, valami cérna kesztyűfélét azért felhúztam, de az meg az első órában olyan koszos lett hogy sokáig nem volt rajtam…
Kezemen a bőr fáj, húzódik, repedezett, hámlik… keresem a korábban említett kézkrémet persze sehol sincs – ez mindig így van, ha már nem kell majd belebotlom – azonnali gyógyírra van szükség, ilyenkor az avokádó vagy a kókusz olajat használjuk, már mennék is érte… amikor eszembe jut hogy kipróbálom a sheavajat, ha egyszer éppen ezt tesztelem.  Jelentem kiváló! Fájás, húzódás azonnal megszűnt, mivel utána aludtam a repedezés hámlás eltűntével csak másnap szembesültem. Illata így közvetlenül bőrre elég erős, de nem kellemetlen, színe sötét, már sárgába hajló, könnyen kezelhető.
Mayam márkájú bio, finomítatlan Sheavaj, benini, fairtrade termék  



Elmesélem hogyan is kezdtem el a természetes termékek otthoni előállításával foglalkozni.
Nagy szerelmeim a különleges illatok, de amióta tudom milyen veszélyes vegyszereket fogalmaznak át illatanyaggá a gyártók, már nem szívesen vettem meg a szintetikus anyagokból előállított illatokat. Elkezdtem utánanézni milyen lehetőségeim lennének ha magam szeretném összeállítani a parfümömet. Első lépésként én is a szokásos hibát követtem el, megpróbáltam a szintetikus kedvenc – nem akármi, a Neroli parfümériából Lorenzo Villoresi Teint De Neige átfogalmazását természetes alapokból. Természetesen nem sikerült hiszen már a vállalkozás ötlete is totális képtelenség volt, viszont megismerkedtem a természetes alapanyagokból létrehozható termékek széles tárházával. Tulajdonképpen így találtam rá a Mayam termékekre az Elemental SRL. forgalmazásában. Amennyiben természetes parfüm készítésére szánod magad kihagyhatatlanok, mert ennyi féle illatanyag sehol sem kapható. Évek óta készítek parfümöket de még mindig meg tudnak lepni, egy-egy illattal, és komolyan fejlesztik a kínálatot, nemrég egy csomó virágillat is megjelent. Azt azért elárulom hogy végül sikerült elképesztően finom parfümöt összeállítanom, ami legalábbis hasonlít a kedvencre… :)  

Mára már mindent én készítek a fürdőszobában, nem csak az egyszerűbb tisztálkodási termékeket, hanem kiváló krémeket, szérumokat, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, növényi olajokkal, de természetesen fogkrémet, borotvahabot is. Nem okoz gondot a saját recept fogalmazás, még a bonyolultabb esetekben sem, most például bronzosító testvaj recepten dolgozom, már többször elkészítettem a „hamis” változatot tubarózsaviasszal ami egyszerűen ütős lett, jobb mint BÁRMI amit valaha is használtam, pedig nálam az Esté Lauder csak belépő volt a kencék világába. Sikerült megfogalmazni valamit ami puha illatos bőrt eredményez rendkívül tartós hatással, nem igazi testvaj mert jócskán van benne víz, de mégis annak hat legalábbis amíg a dobozból kivesszük, mert a bőrrel érintkezve könnyen felszívódó, habkönnyű krémmé válik. Barnító hatása mint az illata nagyon visszafogott, de heti háromszori alkalmazással akár szoli barnaság is elérhető.  
Ha érdekel a recept írj és elküldöm, amúgy is lehet még rajta változtatni kicsit, kinek milyen bőre van.


2015. április 28., kedd

A neolitikum és rézkor emlékei Magyarországon, Agyagistenek fotókon



Kárpát-medencében alakult legkorábbi kultúrák kutatása nehéz feladat, mivel alig maradt utánuk valami, hogy is lehetne másként ha a terület gyakorlatilag folyamatosan lakott volt, így a későbbi századok során elhordták ami használható építőanyagnak látszott. Maradtak viszont a sír mellékletek, és bár szám szerint nem sok a lelet, jelentőségében mégis számottevő hiszen a halott mellé kizárólag számukra igazán jelentős tárgyakat helyeztek csak el.       

Kalicz Nándor 1970-ben megjelent Agyag istenek című könyvéből származnak a fotók és az információk, így a megjelölt dátumok minden bizonnyal javításra szorulnak, mégis kivételes előnye a műnek a leletek pontos közlése. Valamint kiválóan rávilágít arra hogy Közép-Európa kultúráit helytelen önállóként vagy még inkább különállóként kezelni, mert csak egymáshoz viszonyítva van lehetőség értelmezni azt a hatalmas és korokon átívelő egységet jelentenek.

Körös-kultúra Vénusz ábrázolások
Kr.e. 5.140 – 4.450.
A Neolitikum időszakában a Kárpát-medencében két nagy területre jellemző fejlődési irány találkozott, az égei-anatóliai (mezopotámiai eredetű) kultúrák közvetlen érvényesülésének legészakibb határa Délnyugat- és Kelet-magyarország volt. Ugyanakkor Nyugat-Magyarországon volt a határa a Közép-európai típusú, s a helyi tényezők alapján létrejött a korai földműves közösségek kultúrája.


Időrendi táblázat, Kalicz Nándor 1970-ben megjelent Agyag istenek című könyvéből


A neolitikum első időszakára jellemző életmódjukban, hitvilágukban és szimbólumaikban mezopotámiai, égei-anatóliai, balkáni, görögországi, északi (Viking) hagyományokat és kapcsolatokat találunk.  

A legkorábbi házak a mezopotámiai jellegzetességeket mutatják, a későbbiekben már a közép-európai korai földműves közösségek nagyméretű gerendaházait is látjuk. A tellszerű életmód az egy helyben lakást, míg a nyugati területeken az ideiglenes házak, az irtásos földművelődéshez kapcsolódó hely változtató életmódot mutatja. 




Az újkőkor korai szakaszának kultúrái Magyarországon

  • Körös-Stracevo-kultúra.
  • A dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája.
  • Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája.

Az összes kultúrán átívelő sajátosságok

Arcábrázolás edényeken – legkorábban a körös-kultúra Vénusz szobrain jelenik meg, amely egy korai istennő-madár kultuszra is rámutat, majd különleges lelet a tiszai-kultúra Sarlós istene és legkésőbb a késő rézkorban a Péceli (bádeni) kultúra urnáin is megtaláljuk. A legkorábbi ember ábrázolások az anya istennő tiszteletét mutatják, szobrokon, domborműveken (élelmiszer-tároló nagyméretű agyag edényeken). Később, amikor már az urnákon is láthatjuk feltételezhetünk személyes mondanivalót is.    

Felemelt karú emberek ábrázolása végigkíséri az újkőkort és a rézkorban is kiemelt szerepet kapott. A legkorábbi körös-kultúrában már megjelenik nagyméretű edényeken domborműként, majd az alföldi vonaldíszes kerámia és a bükki kultúrában szintén edényeken vésetként, később a vonaldíszes kerámia szalkaháti csoportjában már emberszerűen kialakított edényábrázolásokon látjuk, itt a Szentes környéki arcos edény kiemelkedő. Különleges lelet a szelevényi edény. A négyszögleletes edény a hazai neolitikus művészet egyetlen olyan megmaradt alkotása ahol az emberi alakot természeti környezetbe helyezték. Stilizált istennő alakja a karjait felfelé tartja.

Spirális, körös vagy szögletes, vonalas díszítést mindenütt megtaláljuk, a legkorábbi, a körös-kultúra agyagból készített pecsételőin látható szimbolikus értelmű mintáktól, melyeket a test festésére használták. A bonyolult szimbólum halmazt tartalmazó mintázatig, melynek legkiemelkedőbb alakjai a Kökénydombi Vénuszok a tiszai-kultúrából. 

A zsugorított temetkezés nyomát szintén mindenütt megtaláljuk. A temetkezések stílusa is meghatározza a temetések korát, mert a korai szakaszban úgynevezett zsugortemetkezésekről háton fektetve beszélhetünk, míg a későbbi időszakban megmaradt a zsugorforma, de már a halottat az oldalára fordítva találjuk a temetkezéseken.

Érdekesség a kocsi ábrázolása talán elsőként Európában.


KÖRÖS-KULTÚRA

Körös-Stracevo-kultúra: Kr.e. 5.140 – 4.450.
A körös-kultúra a legkorábbi állattenyésző és földműves közösség, falvaikat a Tiszántúl és a Duna-Tisza közének déli részén folyók, erek partján találhatók. A Kárpát-medencében kezdetlegesebb életmódú népek gyűrűje vette őket körül, melyek fejlődésére hatással voltak. A kultúra dunántúli és észak-balkáni megfelelőjét Stracevo-kultúrának nevezik.
A településeiken érezhető a tellszerű életmód hatása, a hosszú ideig egy helyben lakás következtében az egymásra épült házak romjai halmokat (tell) eredményeznek. A tell települési formákból alakultak ki az ősi mezopotámiai és kelet-mediterrán városok. 
Egy-egy telep néha több száz méter hosszan is elnyúlt, olykor azonban csak egy-két lakóház nyomát lehetett megállapítani.
Házaik a balkáni és mediterrán területeken is általános, kisebb (kb.4x5m) négyszögletes, kis családi jellegűek, vannak felmenő falúak és e nélküliek is, tapasztott sátortetővel és tűzhellyel. Az oromzatra állatkoponyát tűztek, melyeknek védő, bajelhárító szerepe lehetett (a Vikingek házain és hajóin is ezt látjuk). A házakon kívül is találtak kemencéket, tűzhelyeket és kitapasztott élelemtároló gödröket is. A halászat elterjedtségére utal hogy hálónehezékek szinte minden házból kerültek elő. Juhot és kecskét tenyésztettek, és telepeik mellett élet a kis termetű félszamár.
Agyagból pecsételőket készítettek szimbolikus értelű mintákkal, melyeket a test festésére használtak. Halottaikat a telepeken temették el, fejüket vörös okkerral festették be.
A vastag falu, egyszerű edényeken kívül készítettek vékony falú fényezett felületű bíborvörös vagy májszín bevonattal ellátott edényeket is, melyeknek fény-árnyék játéka a nemes munkát hangsúlyozza. Művészi alkotásaik: szobor, ember vagy állat alakú edény és dombormű.   
    
A körös-kultúra művészetének legmegragadóbb alkotásai az edényekre tapasztott domborművek, ember-, és állatalak (kecske, szarvas) ábrázolások. Az edények nagyméretűek, élelem tárolására használták, funkciójuk összefüggésben állt az ábrázolással.
Az emberi alakok erősen stilizáltak, sok esetben a nemük sem ismerhető fel, de van néhány kétségtelenül női alak. Amíg a szobrok az alakot nyugalmi helyzetben ábrázolták, addig a domborművek figurái jellegzetes mozdulatokkal tűnnek fel. A karok tartása más-más és ennek meghatározott tartalma lehetett. Legismertebb a könyökből felfelé irányuló tartás, az úgynevezett oráns póz. Ez lehet áldás, de fogadás, védelem kifejezése is. Ennek ellentéte a könyökből lefelé fordított kar, ami az ellenzés, elutasítás, tiltás mozdulata lehet. Előfordul a kettőnek a keveredése is: a bal kar felfelé a jobb kar lefelé irányul.
Az edényben tárolt tartalmat az istennő befogadja védi, és távolt tartja tőle az ártó szándékot.
Kalicz Nándor 1970-ben megjelent Agyag istenek című könyvéből (22.old.)
 



Körös-Stracevo-kultúra: Kr.e. 5.140 – 4.450.
Művészetük kiemelkedő darabjai a kb. 10cm magas ember alakú edények, az úgynevezett Vénuszok, hármat ismerünk, melyekhez még egy madár alakú edény kapcsolódik, megformálásuk meglepően hasonló. Nemcsak az egymástól távol lévő telepeken talált női alakok egyeznek meg egymással, de a madár alakú edény arcának megjelenítése is tökéletes egyezést mutat velük. Nem kétséges hogy azonos céllal készítették őket. Az alakok női jellegére csak a rendkívüli módon hangsúlyozott altest mutat, a lábakat az edények alsó részének kettéosztása vagy csak bevágása jelzi, a karokat oldalt két kis dudor vagy furat helyettesíti. A fej ábrázolása egyforma, az edény perem alatt kis hegyes dudor az orrot, mellette két vízszintes bevágás a két szemet jelzi, a száj hiányzik. A fegyői ember-madár alakú edényen is ugyanezt látjuk, viszont a test ábrázolásában eltér, madártest emberfejjel, kissé előredől, ami ismét madárra vall. Lábak helyett kerek talpa van. Igen közel áll a bronzkori madár alakú edényekhez, az aszkoszokhoz. Kétféle testen emberi fej, kettősség, a női istenség és egy madár összekapcsolódása.    
Az arc szimbolikus ábrázolása megtalálható az összes kultúrában, néhol szájjal kiegészítve.  
FOTÓ FENT:
Gorzsai Vénusz
Körös-kultúra. Hódmezővásárhely-Gorzsa-Cukor-tanya. Teleplelet, szórvány.
Megtalálható: Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum. Ltsz.: 55.47.1.
Magassága: 14,2 cm.

Öcsödi Vénusz
Körös-kultúra. Öcsöd-Kenderes-halom. Teleplelet, szórvány.
Megtalálható: Szentes, Koszta József Múzeum. Ltsz.: 55.142.1.
Magassága: 11 cm.

Ember alakú edény
Körös-kultúra. Rákóczifalva szórványlelet.
Megtalálható: Szolnok, Damjanich János Múzeum. Ltsz.: 63.268.1.
Magassága: 14 cm.

Madár testű edény
Körös-kultúra. Felgyő-Újmajor. Teleplelet, szórvány.
Megtalálható: Szentes, Koszta József Múzeum. Ltsz.: 54.70.1.
Magassága: 12,8 cm, testének hossza 14 cm.



Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúra. Kr.e. 4.450 – 4.035.
Az ország nyugati felén az újkőkor középső szakaszában megerősödő dunántúli vonaldíszes kerámia kultúra a közép-európai korai földműves közösségek nagy egységének részeként fejlődött ki. Jellemző a települést és a megművelhető területeket váltogató, irtásos földművelés és a nagycsaládi szerkezet, Esztergommal szemben sok meglepően nagy méretű, 27x6 m, oszlopos szerkezetű gerendavázas házat találtak.
A dunántúli vonaldíszes kerámia kultúra jelenlétére Belgiumtúl a Dnyeszter vidékéig találunk nyomokat. Hazai vonatkozásban a helyi és a déli hatások egyaránt érvényesülnek, Dunántúlon találjuk legnagyobb telepeiket. Zsugorított temetkezés.
Díszítő mintáik hasonlítanak a Cseh-Morvaországban és Dél-Németországban készített azonos korú edények mintáihoz.

Lengyeli kultúra, a festett edények népe. Birtokba vette a Dunántúlt eljutott a Morva-medencéig. Megtaláljuk a nagyméretű gerendavázas és a kisebb földbe mélyedő, ovális alakú, sátortetős, felmenő fal nélküli házakat is. leletanyagában ritka az edényekre karcolt dísz, gyakori a vörös-fekete, és sárga-fekete festés, sávok, meandroid, spirális formák. Kedvelték a magas csőtalpas lapos tálakat. 


Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája.
Kr.e. 4.450 – 4.035.
Elterjedése: a Tiszántúlon a Tisza-Körös-Maros szög északi feléig, északkelet felé átlépte az országhatárt, az Alföld pereméig húzódott. Már nem kacsolódott olyan szorosan a mediterrán területekhez mint a Körös kultúra, de érezhetően magába olvasztotta annak a kultúrának népcsoportjait. Átmenetet alkot a közép-európai jellegű, helyi (dunántúli vonaldíszes kerámia) és a mediterrán jellegű fejlődés között. Díszítőminta kincsük gyökeresen különbözött a dunántúlitól, de mindkét területen a karcolt vonaldíszítést használták, a vallási élet nyomai csak itt találhatóak meg. Kisméretű, kiscsaládi házak: 12-20 nm-es, felmenő falak nélküli, sátortetős, négyszögletes. Barlangokban is maradtak építmények nyomai: favázas épületek. Kedvelt kő nyersanyagot az obszidiánt messze vidékekre szállították.
Egy késői csoportja a Bükki kultúra, az edényművesség magas színvonala különbözteti meg. A tömegesen készített edények eljutottak egészen nagy távolságokba (Ausztria, Bánát, Erdély).  Barlangi kultuszok nyomát őrzi az aggteleki barlang agyagból épített szentélye.

Hátracsapott fejű szobrok között a legrealisztikusabb a bezdédi, melynek esetében nem törekedtek síkszerű kiképzésre a testen, hasonló de laposabb és hátracsapottabb fejű a hortobágy-zámi, a borsodi, hajdúszoboszlói és balsai idol, illetve idoltöredék.
A zámi és balsai nem telejesen önálló alkotás volt, mivel alsó részük törött és kiszélesedő. A hátracsapott lapos fejkiképzés arra utal hogy nem magát a fejet akarták ábrázolni, hanem talán csak maszkot, amelyet az istenség visel magán, aki a természeti erők megtestesítője, így esetleg nem emberi, vagy nem mindig mutatja az arcát. A fül helyén lévő átfúrás lehet a maszk felerősítésének helye vagy felfüggesztésre utal. Néha jelezték a szájat, de a legtöbbször nem, aminek talán mágikus okai letettek.

 
Fotó:
Női szobor felső része (fej, nyak, mell)
Alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája. Bezdéd-Servápa. Teleplelet, szórvány. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum. Ltsz.: 62.260.1. Magassága: 7 cm.


Hátracsapott fejű lapos női szobor. Alsó része hiányzik. Elől-hátul karcolt minta díszíti.
Alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája. Hortobágy-Zám. Teleplelet. Debrecen, Déri Múzeum. Ltsz.: 1970/859. Magassága: 7 cm.
 
Bükki kultúra
Kr.e. 4.045– 3.450.
A kelet-magyarországi vonaldíszes kerámia körében fennmaradt a körös kultúra hagyományaként az emberi alak domborművű ábrázolása. Egy tiszavasvári nagy edénytöredéken az erősen stilizált emberi alak könyökben meghajlított karjait lefelé fordítja.
hasonló megformálású, bekarcolt, alak díszíti ez egyik borsodi edénytöredéket is, ez karjait az előbbiekkel ellentétben feltartja.
Az emberalakot feltartott kezekkel ábrázolták jelezve ezzel az istenség áldó-fogadó kéztartását. Az istenség felemelt karja nem más, mint az égiekhez való fordulás. Emellett azt is láttatja velünk, hogy itt emberi ábrázolásról van szó. Ilyen edényeket számos helyen találtak a kutatatók, így Cipruson (ahol nagyon sok pont ilyet találtak, de Mezopotámiában, vagy Anatóliában is. Az edényeknek az öblös részén spirális bekarcolások láthatóak.


Fotó:
Lefelé fordított karú ember alak erősen stilizált domborművű ábrázolása egy nagy edény töredékén.
Alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája. Tiszavasvári-Paptelekhát. Teleplelet. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum. Ltsz.: 64.636.3. Magassága: 13,6 cm, szélessége 18 cm, az emberi alak magassága: 6,4 cm.

Stilizált emberi alak, kisebb edény oldalára karcolva. Mindkét karját feltartja.
Bükki kultúra. Borsod-Derékháza. Teleplelet. Miskolc, Hermann Ottó Múzeum. Ltsz: 53.160.63. Magassága 10 cm.





Vonaldíszes kerámia kultúra arcos edényei
Kr.e. 4.045– 3.450.
A Kelet – Magyaroszági vonaldíszes kerámia kultúrájának legelterjedtebb alkotásai, az arcos edények, eljutottak a nyugati vonaldíszes kerámia területére is. A kultúra fiatalabb szakaszát a zselizi kultúra Budapest környéki leletei jelentik, továbbá Délnyugat-Szlovákiában több ilyen töredék került elő, délen a tiszai kultúra, még délebben a bánáti Tordas-Vinca kultúra (Belgrád környéki) telepén találtak. Az arcos edényeknek az elterjedési területe megtalálható a Balkánon és Görögország déli területein.
Ugyancsak déli hatást tükröznek az ember alakú edények.
Szentes környéki arcos edény.
A bekarcolások hasonlítanak a mai M betűhöz. Ugyan ez a minta található meg a Rakamazi, a Tiszaföldvári és a Tiszasasi leleteken is. A szentesi edényeken megformálták a két felemelt kart is, jelezve ezzel az istenség áldó-fogadó kéztartását. Az istenség felemelt karja nem más, mint az égiekhez való fordulás. Emellett azt is láttatja velünk, hogy itt emberi ábrázolásról van szó. Ilyen edényeket számos helyen találtak a kutatatók, így Cipruson (ahol nagyon sok pont ilyet találtak), de Mezopotámiában, vagy Anatóliában is. Az edényeknek az öblös részén spirális bekarcolások láthatóak.

  
Fotó:
Arcos edény töredéke, nyaktövén a két felemelt kart jelző csonkkal. Az arcot két fordított V betű-szerű jel zárja le, vagy a mai M betűszerű jel keretezi. Bekarcolt spirális meander minta, vörös és sárga festés díszíti. 
Vonaldíszes kerámia kultúra, szalkaháti csoport. Szentes-Megyeháza. Teleplelet. Megtalálható: Szentes, Koszta József Múzeum. Ltsz.: 25.949.1.
Átmérő: 22 cm, Nyakmagassága: 8 cm.



Vonaldíszes kerámia kultúrája, szelevényi Istennő edény.
Kr.e. 4.045– 3.450.
A Kelet-magyarországi vonaldíszes kerámia kultúrájának legkülönösebb alkotása a szelevényi edény.
A négyszögleletes edény két hosszanti oldalát vonalas és körvonalas minta díszíti, a hazai neolitikus művészet egyetlen olyan megmaradt alkotása ahol az emberi alakot természeti környezetbe helyezték. Az erősen stilizált valószínűleg ruhában, talán szoknyában ábrázolt istennő alakja csaknem az egész felületet kitölti. Karjait felfelé tartja. Az istennőt fák között, talán szent ligetben ábrázolták.  


Fotó:    
Négyszögletes edény. Egyik rövidebb oldalán stilizált női alakot ábrázoltak felemelt karokkal, stilizált fák között. A másik oldalon fák vannak.
Vonaldíszes kerámia kultúra, szalkaháti csoport (?). Szelevény-vadas. Szórványlelet. Megtalálható: MNM. Ltsz.: 26/1950.8.
Magassága: 10 cm, hossza felül 17 cm, alul 14 cm.


Kr.e. 4.045– 3.450. 
A tiszai kultúra a magyarországi neolitikum folyamán a körös-kultúra mellett a legerőteljesebben déli, mediterrán, mezopotámiai jellegű kultúra. Települései tellszerűek, a telepek nagy kiterjedésűek, sok belső és külső tűzhely, raktárvermek, a házak sűrűn egymás mellett, négyszögletes kis családi házak, néhány esetben nagy 35 nm-es mérettel. Leggyakoribbak a felszínre támaszkodó, fal nélküli, nyeregtetős épületek, amelyek néha a földbe mélyednek. Ritkán felmenő vert falú házak. A bejárat fölötti falrész az edényeken is alkalmazott mintákat követi. Az oromzaton agyag állatfejet helyeztek el. Minden családnak lehetett házi szentélye ahol a kultusztárgyakat őrizték. Eredményes földművelés, nagyszámú élelemtároló edény.  A halottakat a telepek küldő részén temették el, elkülönülés kezdete. Sírjaikban tűnnek fel először fémtárgyak hazánkban, réz karperecek, gyűrűk. Sokféle művészi alkotásuk: szobrok, oltárok, ember alakú edények, csörgők.
Talán a mediterrán területeken végbemenő változásokhoz köthető hogy a női istenség mellett megjelennek a férfi istenséget ábrázoló szobrok, akit mindig aratósarlóval ábrázoltak. Szegvári férfiisten, trónuson ülve ábrázolták, karjait mellére helyezve tartja. Derekán övszerű bekarcolt díszítés van. Plaszticitásának egyetlen tényező mond ellent, az arc hátracsapottsága és lapossága. Egyértelmű az alföldi vonaldíszes kultúra hagyománya, isten arcát maszkkal együtt ábrázolhatták. Hasonló korú isten szobrot Romániában és Görögországban találtak.

A női istenség is megtartotta jelentőségét, szintén Szegváron talált szobor sajnos feje és lábai letörtek, de töredékességében is jelentős alkotás. Testét mellétől lefelé több mezőre osztott, gondosan karcolt meanderminta díszíti, finoman megmunkált karjait az ölében nyugtatja.

Hasonló alkotások más településekről: a Hódmezővásárhelyen talált Kökénydombi Vénuszok szimbolikus mintázata még kiemelkedőbb, ugyanitt találtak több oltárt is. A fonat és szőttes minták ezeken is megjelennek. Az istennő zsámolyszerű trónuson ül, karjait a mellére helyezve nyugtatja, és mindkét csuklóján karperecet visel. Teste üreges, talán áldozati étel belehelyezésére. Deréktól lefelé térdéig egész testét elborítja az edényeken is alkalmazott szimbolikus díszítőminta. Az egész szobor vörös festékkel volt festve.
Ugyanannak a háznak az omladékai között találták meg a másik Vénuszt, alakja nagyon hasonlít, de testének középső részét borító díszítések szimbolikus jellege még határozottabb.
Sok helyen találtak hasonló szobrokat, talán házi szentélyben őrizték őket.


A tiszai kultúra Sarlós istene
Kr.e. 4.045– 3.450.
A tiszai kultúra a magyarországi neolitikum folyamán a körös-kultúra mellett a legerőteljesebben déli, mediterrán, mezopotámiai jellegű kultúra.


Fotó:
Trónuson ülő férfiistent ábrázoló szobor. Arca hátracsapott és lapos. Jobb kezével vállán sarlót tart. (Sarlós isten.)          
Tiszai kultúra. Szegvár-Tűzköves. Teleplelet. Megtalálható: Szentes, Koszta József Múzeum. Ltsz.: 59.1.1.
Magassága: 25,6 cm.
 

A tiszai kultúra istennője
Kr.e. 4.045– 3.450
A női istenség is megtartotta jelentőségét, szintén Szegváron talált szobor sajnos feje és lábai letörtek, de töredékességében is jelentős alkotás. Testét mellétől lefelé több mezőre osztott, gondosan karcolt meanderminta díszíti, finoman megmunkált karjait az ölében nyugtatja.

 
Fotó:
Trónuson ülő istennőt ábrázoló szobor. Feje, lába letört. A melle alól induló finoman bekarcolt minta a ruházatot utánozza. Karjait az ölében tartja.
Tiszai kultúra. Szegvár-Tűzköves. Teleplelet. Megtalálható: Szentes, Koszta József Múzeum. Ltsz.: 61.17.1.
Magassága: 21,7 cm.



Fotó:
Textil vagy fonatminták. A magyarországi újabb kori agyagművesség bükki és tiszai csoportjai. (77 oldal.)
A tiszai kultúra karcolt edényei megőrizték a korabeli szőttesek igen változatos kultúrkincsét.


A tiszai kultúra Kökénydombi Vénusz I.
Kr.e. 4.045– 3.450
A Hódmezővásárhelyen talált Kökénydombi Vénusz szimbolikus mintázata még kiemelkedőbb, ugyanitt találtak több oltárt is, melyeken a fonat és szőttes minták szintén megjelennek. Az istennő zsámolyszerű trónuson ül, karjait a mellére helyezve nyugtatja, és mindkét csuklóján karperecet visel. Teste üreges, talán áldozati étel belehelyezésére. Deréktól lefelé térdéig egész testét elborítja az edényeken is alkalmazott szimbolikus díszítőminta. Az egész szobor vörös festékkel volt festve. Sok helyen találtak hasonló edényeket, talán házi szentélyben őrizték őket.

Fotó:
Trónuson ülő istennőt ábrázoló edény. (I.Kökénydombi Vénusz)
Felül nyitott. Feje hiányzik. Deréktól térdig bekarcolt szimbólumok. Vörös festése volt.
Tiszai kultúra. Hódmezővásárhely-Kökénydomb. Teleplelet. Megtalálható: Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum. Ltsz.: 761/42.
Magassága: 23 cm.

A tiszai kultúra Kökénydombi Vénusz II.
Kr.e. 4.045– 3.450
A Hódmezővásárhelyen ugyanannak a háznak az omladékai között találták meg a másik Vénuszt, alakja nagyon hasonlít, de testének középső részét borító díszítések szimbolikus jellege még határozottabb.
Sok helyen találtak hasonló szobrokat, talán házi szentélyben őrizték őket.
Az istennő zsámolyszerű trónuson ül, karjait a mellére helyezve nyugtatja, és mindkét csuklóján karperecet visel. Teste üreges, talán áldozati étel belehelyezésére. Deréktól lefelé térdéig egész testét elborítja az edényeken is alkalmazott szimbolikus díszítőminta.



Fotó:
Trónuson ülő istennőt ábrázoló edény. (II.Kökénydombi Vénusz)
Felül nyitott. Feje hiányzik. Karcolt szimbólumok borítják.
Tiszai kultúra. Hódmezővásárhely-Kökénydomb. Teleplelet. Megtalálható: Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum. Ltsz.: 762/42.
Magassága: 33 cm.
 



Trója és a Kárpát-medence

Péceli (badeni) kultúra kocsi modell

A késő rézkorban Kr.e. 2600-2100 körüli nagyállattartás nyoma. A szarvasmarha igavonó erejének használatát mutatja a budakalászi temetőben előkerült kicsi agyag kocsi modell, amelynek négy kereke van, talán a legkorábbi kocsi Európában. Négyszögletes edényforma, valószínűleg szertartási edényként használták. Mikor megsérült, külön sírba tették mint egy halottat, a temető többi sírja közé. 

 
FOTÓ:
Kocsi alakú edény.
Késő rézkor. Péceli (badeni) kultúra. Budakalász. Sírlelet(177.sír). Szentendre, Ferenczy Károly Múzeum. Ltsz: 61.2.35.5 (Kiállítva a Magyar Nemzeti Múzeumban.) Magassága 8,1 cm, hossza 9,2 cm, talpátmérő 5,9 cm, szájátmérő 8,9 cm.
Kalicz Nándor 1970-ben megjelent Agyag istenek című könyvéből 66, 84. old.

 
Péceli (badeni) kultúra. Kr.e. 2.570– 2.100.

Elterjedt az egész Kárpát-medencében, északnyugaton Cseh-Morvaországban, és délen a balkánon is vannak a telephelyei. Nagy lélekszámú csoportok, házaik alakja a négyszögletestől az oválisig terjed. Békés életet tükröző, nyílt, védtelen telepei az Alföldön és a hegyvidéken egyaránt megtalálhatóak. A hegyvidéki telepeket Észak- és Dél-Magyarországon erődítették is, földvárakat építettek a hegytetőkön. A kultúra emlékei a Bükki kultúrához hasonlóan előfordultak barlangokban is.

A késő rézkorban Kr.e. 2100 körül délről jövő hullámban felhalmozódó népcsoportok hatására újra megerősödött a földművelés. Nagyállattartás, szarvasmarha igavonó erejének használatát mutatja a budakalászi temetőben előkerült kicsi agyag kocsi modell, amelynek négy kereke van, talán a legkorábbi kocsi Európában. Négyszögletes edényforma, valószínűleg szertartási edényként használták. Mikor megsérült, külön sírba tették, mint egy halottat, a temető többi sírja közé.
Az állatokból néhányat zsugorított helyzetben a halottak mellé vagy önállóan temettek el.
A rézékszerek közül jelentős a vörsi diadém, melyet a halott fejére helyeztek, a keskeny, poncolt díszmű rézpánt két vége elkeskenyedik és ezek a homlokrészt szarv szerűen díszítették. Viselője főnöki vagy papi funkciót tölthetett be.
A kultúra idején tömegesen terjedt el a halotthamvasztás, talán egy tűzkultusz terjedésének nyoma. A sírkőállítás szokását álló helyzetben lévő, betemetődött, durván faragott sírkövek bizonyítják.
Az ősi anya istennő tisztelete mutatkozik meg a Ráckevéről Berlinbe került ember alakú edényen. A két felemelt kart jelző csonk díszített és az ujjaknak megfelelő hullámos kiképzésű. A melleket kereszt alakban bekarcolt díszítés határolja, ennek mellen átfutó keresztszalagnak kultikus jelentése volt, Anatóliában és Mezopotámiában, a mediterrán területeken fontos része az istennő ábrázolásainak. Talán egy, a szertartások által használt ruhadarabot jelzett.

Az anya istennő tisztelete: Észak-Magyarország, Ózd közelében, Centerben kerültek elő edények, melyek urnák voltak, hamvakat őriztek. Három urna egy sírból: a legkisebb kivételével a mellek hangsúlyozásával jelezték női jellegüket, oldalukon két függőleges csonk a felemelt kart jelzi. Keresztmetszetük az emberi testnek megfelelően lapos, ovális. Felső részükön a fejnek megfelelő helyen csak a szemet és az orrot jelezték plasztikus dudorokkal és bordákkal. A legnagyobb és a legkisebb urna felső részét összenyomták és széles szalaggal ferdén hátrahúzták, valószínűleg ezzel a hajviseletet, vagy fejfedőt, fejdíszt akarták ábrázolni. Mindhárom sötét színű.

A negyedik urna külön sírból került elő, de teljesen megegyezik az előzőekkel. Felső része zárt, összenyomott (fejdísz), arcán borda jelzi a szemöldököt, s ebben is égetett csontok voltak.
Trójában kerültek elő közeli párhuzamai, Trója II-V. rétegében nagy számban találtak hasonló kiképzésű edényeket, de ott más funkciójuk volt.
Kalicz Nándor 1970-ben megjelent Agyag istenek című könyvéből 65-70 old.

Rézkor
Péceli (badeni) kultúra ember alakú urnái
Kr.e. 2.570– 2.100.
Észak-Magyarország, Ózd közelében, Centerben kerültek elő edények, melyek urnák voltak, hamvakat őriztek. Három urna egy sírból: a legkisebb kivételével a mellek hangsúlyozásával jelezték női jellegüket, oldalukon két függőleges csonk a felemelt kart jelzi. Keresztmetszetük az emberi testnek megfelelően lapos, ovális. Felső részükön a fejnek megfelelő helyen csak a szemet és az orrot jelezték plasztikus dudorokkal és bordákkal. A legnagyobb és a legkisebb urna felső részét összenyomták és széles szalaggal ferdén hátrahúzták, valószínűleg ezzel a hajviseletet, vagy fejfedőt, fejdíszt akarták ábrázolni. Mindhárom sötét színű.


Ember alakú, arcos urna. A szemet, orrot, mellet (2-nél) plasztikusan jelzi, felső része összenyomott ami a fejdíszt jelezheti, a tarkónak megfelelő helyen lyuk van az égetett emberi csontok beszórására. Karját felfelé tartja. 
Késő rézkor. Péceli (bádeni) kultúra. Center-Kőfej alja. Sírlelet (3.sír 1.) MNM. Ltsz: 59.14.7. Magassága 48,4 cm. Center-Kőfej alja. Sírlelet (3.sír 2.) MNM. Ltsz: 59.14.9. Magassága 40,6 cm. Center-Kőfej alja. Sírlelet (3.sír 3.) MNM. Ltsz: 59.14.8. Magassága 23,9 cm.

Péceli (badeni) kultúra ember alakú urnája és a glozeli urnák
Kr.e. 2.570– 2.100.(1.900?)
A három centeri ember alakú urna mellett találtak egy negyediket, amely külön sírból került elő, de teljesen megegyezik az előzőekkel. Felső része zárt, összenyomott (fejdísz), arcán borda jelzi a szemöldököt, s ebben is égetett csontok voltak.
Trójában kerültek elő közeli párhuzamai, Trója II-V. rétegében nagy számban találtak hasonló kiképzésű edényeket, de ott más funkciójuk volt. David és Joan Oates A civilizáció hajnala című könyvükben (Helikon 1983) bemutatnak egy ilyen Kr.e. 6. évezredből származó, szépen festett arcos edényt Észak-Mezopotámiából, amely hosszú hajú női fejet ábrázol.
A Glozelben talált urna leletek is emberi arcot formáznak, hasonlóság a száj hiánya minden leleten.   
Arcos edény: Emberalakot formázó cserépedény. Legelső ismert darabja a mezopotámiai Szamarra- korszakból származik. Kalicz Nándor 1970-ben megjelent Agyag istenek című könyvéből 65-70 old.

 
Fotó:
Ember alakú, arcos urna. A szemet, szemöldököt, orrot plasztikusan jelzi, felső része fejdíszszerűen összenyomott, a tarkónak megfelelő helyen lyuk van az égetett emberi csontok beszórására.
Késő rézkor. Péceli (bádeni) kultúra. Center-Kőfej alja. Sírlelet (8.sír) Miskolc, Hermann Ottó Múzeum. Ltsz: 64.41.1. Magassága 32,5 cm.